AZ ŐSI TÖRVÉNY
Ha egy szunnyadó vulkán felkel álmából,
s medréből kilép a hullámzó tenger,
nem néz sem élőt, sem holtat:
csontig rágja húsodat.
Ha egy lavina öntelt vigyorral siklik,
s a folyó medréből boldogan szabadul ki,
nem néz sem Istent, sem embert:
habzsolja sz emberi életet.
Te vad természet tomboló vágya,
emberi sikolyokra táncot járva,
nézd a létezés értelmét:
értünk kell, hogy élj !
Az ember megsebzi szíved,
s Te így torlod meg ?
...életet az életért :
igaz,ez az ősi törvény !
Ember, hagyd a természetet,
mert tetteidet véresen torolja meg,
érzéseid érzéséből fakad:
vigyázz, elpusztítod, mint önmagad !
Gyönyörü jövőhetet kívánok.Szeretettel.Feri